A nők, fiatalkorúak és a három év alatti gyermekgondozó munkavállalók munkakörülményei

A nőket nem szabad olyan munkában foglalkoztatni, amely számukra fizikailag aránytalan, vagy károsítja szervezetüket, főleg olyan munkában nem, amely veszélyezteti anyai küldetésüket. A várandós nőt, anyát a szülés utáni kilencedik hónap végéig és a szoptató asszonyt nem lehet olyan munkában alkalmazni, amely orvosi vélemény szerint saját magában rejlő egészségi szempontból veszélyezteti a terhességét. Ha egy várandós nő (vagy gyermek anyja a szülés utáni kilencedik hónap végéig és a szoptató nő) olyan munkát végez, amely tiltott a várandós nők számára, vagy az orvosi vélemény szerint veszélyezteti a terhességet, a munkáltató köteles ideiglenesen a munkakörülményeket módosítani. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató átmenetileg áthelyezi az asszonyt a neki megfelelő munkába, amelyben ugyanolyan jövedelmet érhet el, mint az előző munkában a munkaszerződés szerint. Vagy, ha ez sem lehetséges, akkor átrendeli egy másik munkára, a vele való megegyezést követően. Ha egy várandós nőt nem lehet nappali munkára vagy más megfelelő munkára áthelyezni, a munkáltató köteles szabadidőt adni neki bérkompenzációval.

Ha egy várandós nő vagy egy 15 éven aluli gyermeket folyamatosan nevelő nő vagy férfi rövidebb munkaidőt vagy más, a megadott heti munkaidőre vonatkozó megfelelő kiigazítást kér, a munkáltató köteles elfogadni a kérelmet, kivéve, ha a komoly üzemeltetési okok megakadályozzák azt.

Egy várandós nő, egy nő vagy férfi, aki folyamatosan gondoskodik egy három év alatti gyermekről, egy magányos nő, vagy egy magányos férfi, aki folyamatosan gondoskodik egy 15 éves kor alatti gyermekről, csak akkor alkalmazható túlóra végezésére, ha ő is beleegyezik. Az ügyeleti időben csak megegyezni lehet velük.

A munkahelyi szünetek mellett a munkáltató köteles a szoptató anyának különleges szüneteket biztosítani a szoptatásra (ezek a nő munkaidejébe beszámítódnak és bérkompenzáció jár érte az átlagkeresete összegének függvényében).

A 18 év alatti serdülőkkel csak fizikai és szellemi fejlődésükkel arányos munkát végeztethetnek, nem veszélyeztetik erkölcsüket, és munka közben fokozottabb gondosságot biztosítanak számukra.

Korlátozások a fiatalok foglalkoztatásánál:

– a munkáltató nem alkalmazhat fiatalkorú munkavállalókat túlóra végzésére, éjszakai munkára és nem rendelhet el számukra ügyeleti időt vagy nem egyezhet meg velük ügyeleti idő elfogadásában,

– a munkáltató nem használhat olyan munkadíjazást, amely a munkateljesítmény növelése érdekében veszélyeztetné a fiatal munkavállalók biztonságát és egészségét,

– egy fiatalkorú munkavállalót nem szabad bányászati ásványkitermelésre vagy alagút és tárnák vájására foglalkoztatni,

– a fiatalkorú munkavállalót nem szabad olyan munkával foglalkoztatni, amely az életkora anatómiai, fiziológiai és pszichológiai sajátosságait figyelembe véve aránytalan, veszélyes vagy káros a számára,

– a munkáltató nem végeztethet fiatalkorú munkavállalókkal olyan munkát sem, amelyek végzése során fokozott sérülésveszélynek vannak kitéve, vagy amelynek végzése során súlyosan veszélyeztethetik a munkatársaik vagy mások biztonságát és egészségét,

– a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a fiatalkorú munkavállalót egy orvos vizsgálja meg, mielőtt áthelyezné egy másik munkába, vagy rendszeresen vizsgálja, szükség szerint évente legalább egyszer,

– a fiatalkorú munkavállalónak adott felmondást és a munkáltató által a fiatalkorú munkavállalóval való munkaviszony azonnali megszüntetését a jogi képviselőjének is tudatára kell adni,

– ha a munkaviszonyt egy fiatalkorú munkavállaló felmondással szünteti meg, a munkaviszony azonnali megszüntetésével, a próbaidőben, vagy ha a munkaviszonyának megállapodással kellene megszűnnie, a munkáltató köteles kikérni a törvényes képviselőjének álláspontját.