Szabálysértések és bírságok

I. A munkaügyi felügyeletek jogosultak bírság kiszabására:

a/ egészen 100 000 euró összegig a munkáltató számára az e törvényből eredő kötelességek, a munkajogi szabályok, a munkaügyi kapcsolatokat szabályozó munkajogi és köztisztviselői kötelezettségek, a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások szabályozása, a munkáltató kötelessége szerződés megkötésére és a munkavállalók kiegészítő nyugdíj-megtakarításaira vonatkozó járulékfizetési kötelezettség és a kollektív szerződésekből eredő kötelezettségek megszegése esetén;

b/ egészen 33 000 euró összegig, ha az előírások megszegése következtében munkabaleset történt, ami halált vagy súlyos egészségkárosodást okozott;

c/ a havi átlagbér négyszeresének nagyságában a vezető alkalmazottak és képviseleti szervek számára, akik saját hibájukból megsértették az Ia /fent említett/ részből eredő kötelességeiket, vagy ilyen megszegésekre adtak utasítást vagy eltitkolták a munkaügyi ellenőrzés szempontjából fontos tényeket.

II. A munkaügyi felügyeletek bírságot szabnak ki:

a/ 2 000 eurótól 200 000 euróig terjedő összegben munkáltató vagy fizikai személy számára az illegális foglalkoztatás tilalmának megszegése miatt (két vagy több illegálisan foglalkoztatott személy esetén legalább 5 000 euró);

b/ 300 eurótól 33 000 euróig terjedő összegben fizikai személy számára  jogosultság, tanúsítvány, igazolvány vagy engedély nélküli tevékenység végzéséért, ha a tevékenység végzéséhez ez szükséges;

c/ 1 000 eurótól 200 000 euróig terjedő összegben munkáltató vagy fizikai személy számára, aki vállalkozó és nem foglalkoztató, az Ia /fent említett/ előírásokból eredő súlyos kötelezettségszegés miatt;

d/ 300 eurótól 100 000 euróig terjedő összegben munkáltató vagy fizikai személy számára, aki vállalkozó és nem foglalkoztató, az ellenőrzés folyamán megállapított hiányosságok elhárítására tett intézkedés által előírt kötelezettség nem teljesítése miatt.

A bírság kiszabásának szempontjából súlyos kötelezettségszegésnek minősül:

• a harmadik vagy negyedik kategóriába sorolt munkák végzésekor a munkaidőre és a pihenésre előírt feltételek be nem tartása;
• a ledolgozott munkaidőben a munkáltató által vezetett munkaidő-nyilvántartásban megadott munkaidő terjedelmének túllépése több mint 10%-kal, de legalább 30 perccel egy nap folyamán diákmunka-szerződés vagy munkatevékenységi szerződés alapján végzett munka esetében;
• a várandós nők, anyák szülést követő kilencedik hónap végéig, szoptató anyák , fiatalkorú munkavállalók és fogyatékkal élő munkavállalók munkavégzésére vonatkozó feltételek be nem tartása;

• a védelmi vagy biztonsági berendezés be nem biztosítása a munkavédelem és egészségvédelem biztosításához vagy az ilyen védelmi vagy biztonsági berendezés működőképességének be nem biztosítása;
• olyan intézkedések el nem fogadása, amelyek kizárnák az alkalmazottak életének és egészségének veszélyeztetését, , szükséges intézkedések meg nem tétele annak érdekében, hogy az életveszélyes és az egészségre káros lehetséges következményeket korlátozzák ezeken a területeken vagy az ilyen területekre való belépés lehetővé tétele azon munkavállalók számára, akik nincsenek megfelelően és bizonyíthatóan informálva , nem rendelkeznek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok szerinti képzéssel és felszereléssel;
• a szükséges hatékony személyi védőfelszerelések nem biztosítása vagy nem működőképes állapotban való tartása.

A pénzbírságot a Munkaügyi Felügyelet a jegyzőkönyvről szóló tárgyalások befejezésének időpontjától számított két éven belül, de legkésőbb a kötelezettség teljesítése megszegésének időpontjától számított három éven belül kivetheti. A bírság kiszabása során a Munkaügyi Felügyelet figyelembe veszi a bírság megelőző hatásait a bírság összegének meghatározásakor, figyelembe veszi különösen a kötelezettségszegés súlyosságát, következményeinek súlyosságát, a munkáltatói alkalmazottak számát és a munkáltató tevékenységeiben felmerülő kockázatokat, az illegálisan foglalkoztatott személyek számát, azt a tényt, hogy a megállapított kötelezettségszegés a munkáltató elégtelen munkavédelmi irányítási rendszerének eredménye, vagy csak egyedi hiányról van szó , esetleg ugyanannak a hiányosságnak ismételt megállapításáról.

Ugyanakkor a Munkaügyi Felügyelet jogosult fegyelmi bírságot kiszabni a munkáltató azon munkavállalóira, akik nem teljesítették a törvényben meghatározott kötelezettségeiket egy meghatározott időszakon belül. Ezek olyan esetek, amikor a munkahelyi balesetet nem jelentették be és a baleset halált vagy súlyos sérülést okozott, amikor ipari baleset közvetlen veszélye áll fenn, vagy akik akadályozzák az ellenőrzés végzését. A bírság összege 100 és 1 000 euró között mozog, és ismételten is ki lehet szabni. Azon természetes személy számára, aki a munkáltató munkahelyén tartózkodik, és aki akadályozza a munkaügyi ellenőrzés végzését, a munkaügyi felügyelet pénzbírságot szabhat ki 65 eurótól 650 euróig terjedő összegben.